Gyakran előfordul, hogy a konfliktusok hátterében az érdekek mögé bújva érzelmek húzódnak meg. A konfliktusok alapját képező érzelmek és szükségletek azonosítása számos konfliktuskezelési módszerben fontos szerepet játszik. Mivel ezek nem feltétlenül tudatosak, és elképzelhető, hogy a feleknek nincs megfelelő eszközkészletük az érzelmek kifejezésére, különösen nehéz lehet azonosítani őket. Kertész Tibor részletesen taglalja az érzelmek és szükségletek kapcsolatát Sites munkája alapján. Én Kertész könyvét olvastam, ebből hozok ide néhány gondolatot (l. 72-74.o).

A félelem érzése és a biztonság szükséglete: Az emberek számos fenyegetettséggel találkoznak, és a tényleges vagy az elképzelt fenyegetettség ugyanazt az érzelmet, a félelmet hívja elő. A félelemhez számos másodlagos érzelem kapcsolódik, mint pl. a bűntudat. A bűntudat esetében nem másokat, hanem az egyén saját magát hibáztatja a félelem érzetének előidézésében. Tehát pl. a bűntudat esetében a saját viselkedésemet okolom azért, hogy a másik fél viselkedése megváltozott, és félek attól, hogy a másikkal való kapcsolatomat elveszítem. Az emberek, akik átélik a félelem érzését, biztonságra törekednek, és ennek az állapotnak az elérése kívánatos a számukra. Így jelenik meg a biztonság szükséglete.

A düh érzése és a jelentés szükséglete: Ha az emberek a cselekedeteikért nem azt a visszajelzést kapják, mint amire számítottak, akkor dühösek lesznek. Azt, hogy egy adott cselekedetért milyen „jutalmat” vagy „büntetést” kaphatunk, a társadalmi vagy egyéni értékek határozzák meg. Az emberek ezekkel az értékekkel többnyire tisztában vannak. Ez a tény az emberek számára értelmezhetővé teszi a világot, így az értékek jelentéssel bírnak számukra. Tehát a düh megfelelője a szükségletek nyelvén a jelentés: az, hogy a világ számunkra is érthető jelentéssel bír. A düh a konfliktus kezelése során akkor múlik el, ha pozitív jelentést tudunk tulajdonítani a másik viselkedésének: megértjük a motivációit, tehát azt, mit miért tett.

A bánat érzése és az önbecsülés szükséglete: Sites szerint az önbecsülés alapja a másoktól kapott elismerés, és a bánat érzését akkor tapasztaljuk, ha nem kapunk megfelelő elismerést, vagy valaki határozott rosszallását fejezi ki felénk, elutasítóan viselkedik velünk. Tehát a bánat akkor keletkezik, ha valakinek az önbecsülése, önmagáról alkotott definíciója sérül vagy fenyegetve van. A bánat érzésének tehát az önbecsülés a szükséglet megfelelője.

Az elégedettség (boldogság, öröm) érzése és a fenntarthatóság szükségléte: Az elégedettség elérése a modern társadalmakban bonyolult. Ahhoz, hogy elégedettek legyünk, minél többet és többet szeretnénk elérni, viszont a mindennapi életben tapasztalt stressz megakadályoz bennünket abban, hogy ez elért eredményeket tartósként éljük meg. Tehát a stressz megakadályozza az elégedettség fenntarthatóságát, ami arra utal, hogy szükségünk van fenntarthatóságra. Elégedettek akkor leszünk a konfliktuskezelés folyamatában, ha meggyőződünk arról, hogy a nyugodt, egymás tiszteletére alapozó folyamat végén megbízhatunk a másik félben, és a viselkedésének megváltozása tartós lesz.

A vonatkozó részben tehát Kertész azonosítja a félelem, düh, bánat, elégedettség érzésekhez kapcsolódó szükségleteket. „Az emberek a heves érzelmekkel alapvetően négy szükségletet fejeznek ki: biztonságra vágynak, szeretnék megérteni a másik motivációit és jelentést tulajdonítani a másik viselkedésének, meg akarják erősíteni a konfliktus kapcsán sérült önbecsülésüket, és vágynak arra, hogy a másik fél viselkedésében bekövetkezett változást tartósnak lássák.”

Természeten nem kizárólag érzelmi szükségletek léteznek, de fontos felismernünk azt az összefüggést, hogy az érzelmek mögött szükségletek bújhatnak meg, melyek azonosítása és kezelése a mediáció feladata. Melyek azok a szükségletek, melyekkel a leggyakrabban találkozunk a mediáció során? A bizalom, biztonság, csend, egyenlő bánásmód, elfogadás, elismerés, empátia, felelősségvállalás, figyelmesség, kényelem, kiszámíthatóság, kommunikáció, megbecsülés, megbízhatóság, megértés, nyugalom, odafigyelés, önállóság, önbecsülés, rend, szabadság, tisztelet, törődés, türelem.

Ha ezeket megtanuljuk felismerni, és kifejezni, rengeteg konfliktushelyzet sokkal egyszerűbbé válik. Érdemes tehát figyelmet fordítanunk az önismeretre, érzelmeink kifejezésére, a megélt szükségleteink azonosítására és kihangosítására.

Forrás:
Gruber-Pataki Viktória (2021): Határok, korlátok, lehetőségek. A mediáció és pszichológia határterületének vizsgálata (Diplomamunka)

Felhasznált irodalom:
Kertész Tibor (2010): Mediáció a gyakorlatban
Lovas Zsuzsa és Herczog Mária (2020): A mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés
Sites, Paul (1993): Needs as analogues to emotions Idézi Kertész 2010